Október 25-én, az őszi szünetet megelőző utolsó tanítási napon reggel 8 órakor halottak napi megemlékezést tartottunk a Vörösmarty aulájában. Főtisztelendő Szedmák Zoltán atya minden osztály számára hozott és meggyújtott egy gyertyát. Utalt a mennyei egyházra is, azoknak a névtelen szenteknek a közösségére, akik közbenjárnak értünk.
Halottak napján virágot és gyertyát viszünk a temetőbe: a virág az élet szépségét szimbolizálja, a
gyertya pedig azt, hogy a fény szétoszlatja a sötétséget, vagyis feltámadunk és elnyerhetjük az örök életet. Ezért fontos imádkozni az elhunytakért, hogy az örök boldogságba jussanak. Egy-egy meggyújtott gyertya az adott osztályhoz tartozók halottaira emlékezve égett.
A gyertyák meggyújtása közben felcsendült az ének: "Istenem, örök Atyám, szent kezedbe adom lelkem..." Imádságban kértük az Urat, hogy fogadja be halottainkat a Mennyország örömébe: