
A hét folyamán különböző játékos és élményközpontú foglalkozásokkal készültünk óvodánkban március 15-e megünneplésére. A gyermekek életkorához alkalmazkodó, huszárokról szóló történetekkel, katonás és toborzó nótákkal igyekeztük közel hozni hozzájuk, érthetővé tenni számukra az 1848-as eseményeket. Nemzetiszínű tulipánokat, szélforgókat, csákókat, zászlócskákat készítettünk, melyeket a pénteki séta során az Országzászlónál, illetve a Kossuth szobornál helyeztünk el.
Szép ruhákba öltözködve, csillogó szemekkel figyelték ovisaink az aulában az iskolások ünnepi műsorát. Az óvodába visszatérve nagyon izgatottak voltak, hiszen régóta várták már a Mikulást. Verset, éneket tanultak, hogy illendően köszönthessék őt. Amikor végre eljött hozzánk, először kicsit megszeppentek a kicsik, de nagyon örültek neki. Mikulás bácsi mesélt nekik Szent Miklós püspök életéről, jó szívéről. Beszélgettek róla, hogyan tudnak a kisgyerekek másokon segíteni. Mindenki kapott tőle csomagot; és a csoportoknak hozott sok – sok új játékot is. Nagyon sajnálták az ovisok, hogy nem maradhatott sokáig velük Mikulás bácsi, de megértették, hogy még nagyon sok gyerek szeretne vele találkozni.
Az óvoda udvaráról s szülőkkel közösen vonultunk fel az iskolába, hogy megnézzük az iskolások Márton napi műsorát. Idén Szent Márton püspök kis szolgái, a Méhecske csoportos kisfiúk adták át iskolánk főigazgató asszonyának a Márton-vesszőt és jókívánságaikat. A kis lámpások imbolygó fényében igazi élmény volt a gyermekeknek a séta a félhomályban. Az óvoda udvarára visszatérve a felvonulókat már finom libazsíros kenyér, lila hagyma és meleg tea várta.
Mindhárom csoportban megtartottuk a tanévzáró ünnepségeinket. Kis műsorainkban ízelítőt mutattunk az idén tanult verseinkből, mondókáinkból, dalos játékainkból. A legkisebbek ez alkalommal köszöntötték anyukáikat is. Az Őzike csoportban egyúttal ballagási ünnepséget is tartottak, elbúcsúztak az iskolába készülő 14 nagy óvodástól.
Idén az Őszidő délutánunkat az 1. b osztállyal közösen tartottuk a Millenniumi Teremben. Sok nagypapát, nagymamát és dédikét köszöntöttünk dallal, verssel, puszikkal, öleléssel. Az gyermekek műsorához csatlakozott Regős tanár úr a hajdani Fráter Kórus néhány tagjával, és remek hangulatot varázsoltak. Erzsébet nap lévén frissen sütött Erzsébet kenyérkéinket megszentelte Zoli atya; és minden kisgyermek vihetett belőlük haza. Kis ünnepségünk, melyen legalább 250 -en gyűltünk össze, finom sütizéssel zárult.
Sok – sok nagymamával, nagypapával és dédikével találkoztunk az Őszidő programunkon. A nagy érdeklődés miatt csak az iskola színháztermében fértünk el. Csillogó szemek, büszke tekintetek, mosolygó arcok követték a picurka és nagyobbacska óvodások minden mondókáját, versét, énekét, táncát. Az ovisok után a Görömbölyi Zengedezők népdalkör énekelt egy kedves népdalcsokrot, majd kicsik és nagyok közös éneklésével zárult az ünnepség. Végezetül egy kis sütizéssel, teázással, beszélgetéssel fejeztük be ezt a szívet melengető délutánt.
© 2026 Vörösmarty Katolikus-Miskolc