Szeptember 29-én különleges és lélekemelő eseményre gyűltünk össze iskolánkban: a Vörösmarty 15 éves jubileumát ünnepeltük, és kápolnánk védőszentjére, Szent Mihály főangyalra emlékeztünk. A Vörösmarty 2011 óta katolikus intézményként neveli és oktatja diákjait, ezért ez a nap nem csupán egy jeles évforduló, hanem annak ünnepe is, amit közösségként nap mint nap igyekszünk megélni: a hité, az összetartozásé és az Istenbe vetett bizalomé.

Különleges megtiszteltetése volt, hogy elfogadta meghívásunkat Dr. Ternyák Csaba egri érsek atya, aki szentmisét mutatott be közösségünk számára. Az ünnepen jelen volt Ft. Juhász Ferenc plébános atya, valamint iskolalelkészünk, Ft. Szedmák Zoltán atya is. Örömmel köszönthettük korábbi iskolalelkészeinket, Miskolc város templomainak plébánosait, alpolgármester asszonyt, valamint számos katolikus iskola vezetőjét is, akik jelenlétükkel tovább gazdagították közös ünnepünket.

A szentmise meghitt és emelkedett hangulatát a nővérek és a gitáros kórus szolgálata tette még szebbé.

Érsek atya homíliájában a látható és láthatatlan dolgok titkáról beszélt. A gyermekeket elvezette ahhoz a fontos felismeréshez, hogy életünk legértékesebb dolgai közül sok mindent nem láthatunk a szemünkkel. Nem látjuk a szülői szeretetet sem, mégis nap mint nap megtapasztaljuk annak erejét és biztonságát. Így van ez Isten szeretetével is: szemünkkel nem láthatjuk, mégis jelen van életünkben, körülvesz és vezet bennünket.

A szentmisét követően főigazgató asszony köszöntötte az ünneplő közösséget. Beszédében kiemelte, hogy egyházi intézményként meghívást és küldetést kaptunk: arra, hogy értéket közvetítsünk, példát mutassunk, hirdessük az Evangéliumot, és tanítványainkat szeretettel kísérjük a krisztusi úton.

Ezt az üzenetet fogalmazta meg iskolai műsorunk is, amelynek középpontjában a Szív utca állt. Életünk során újra és újra választanunk kell a jó és a rossz között. Ezek a döntések nem mindig könnyűek, hiszen a jó út sokszor kitartást, bátorságot és áldozatot kíván. Szent Mihály példája azonban arra tanít bennünket, hogy ne adjuk fel, és legyen erőnk mindig a jót választani.

Közös örömünk egyik megható pillanata volt, amikor pedagógusaink együtt énekelték: „Benned bízom". Az ünnepet is közös dallal, az „Áldásoddal megyünk” cíművel zártuk. A műsort szeretetvendégség, ünnepi ebéd követte.